aizvažot
àizvažuôt, ‡
2) hin-, wegfahren
(tr.), -führen: es tevi aizvažuoju savā tē̦vu zemītē BW. 16886.
Avots: EH I, 61
2) hin-, wegfahren
(tr.), -führen: es tevi aizvažuoju savā tē̦vu zemītē BW. 16886.
Avots: EH I, 61
'aizvažot' ir atrasts šādos šķirkļu elementos: