aizbērt
àizbẽrt,
1) zuschütten,
aku, 1. Mos. 26, 15; bezdibeni LP. I, 185; kapu;
2) hinter etw. schütten:
tam es aizbēru piparus aiz astes MWM. VII, 894.
Avots: ME I, 19
1) zuschütten,
aku, 1. Mos. 26, 15; bezdibeni LP. I, 185; kapu;
2) hinter etw. schütten:
tam es aizbēru piparus aiz astes MWM. VII, 894.
Avots: ME I, 19