Mīlenbaha-Endzelīna vārdnīca
135 908 šķirkļi
kosens
kuose̦ns
[wohl mit
ē,
], eine junge Dohle
LD.
Avots
: ME II,
348
kosens
kuosens
[für *
kuosenis?
], eine Wiese, auf der
kuosa,
Katzenwedel, wächst
U.
Avots
: ME II,
348