uzmūdīt

uzmûdît Bers., Golg., Sessw., = uzmuocît: tās... uzmūduot uz... ratiem A. v. J. 1896, S. 804. Refl. -tiês, mühsam hinauf gelangen: u. ar muokām atkal uz ceļa Bers.

Avots: ME IV, 361