žmakstēt

žmakstêt, -u, -ẽju, schallnachahmendes Verbum, hörbares Essen, Schmatzen bezeichnend: ē̦d, ka žmakst vien AP., Arrasch, Golg., Lubn., Prl., Saikava, Sessw. Vgl. šmakstêt.

Avots: ME IV, 820, 821