vanskāt
vanskât,
1) s. vanckât;
2) "essen"
(aus dem Oberland), vanskât "prügeln" hat Scheftelowitz KZ. LVI, 198 zu li. vánta "Badequast" usw. (s. unter uotenis) gestellt.
Avots: ME IV, 472
1) s. vanckât;
2) "essen"
(aus dem Oberland), vanskât "prügeln" hat Scheftelowitz KZ. LVI, 198 zu li. vánta "Badequast" usw. (s. unter uotenis) gestellt.
Avots: ME IV, 472