tineklis
tineklis,
1): "dzijas šķetere, kas iesākta tīt" A.-Ottenhof n. FBR. XVI, 88: man t. jāpabeidz.
Avots: EH II, 683
1): "dzijas šķetere, kas iesākta tīt" A.-Ottenhof n. FBR. XVI, 88: man t. jāpabeidz.
Avots: EH II, 683
'tineklis' ir atrasts šādos šķirkļu elementos: