klēga

klē̦ga,

1) die Luftröhre
Windau;

[2) klẽ̦ga Jürg., Windau, = klaĩga 1: liela klē̦ga, bet ne+kas neiznāk Jürg.]

Avots: ME II, 224


klēga

klē̦ga, ‡

3) ein Schreihals
Schnehpeln (mit ẽ̦ ), Warkl. (mit è̦ 2 ).

Avots: EH I, 615